A hatékony ellátás, a gazdaságtalan ellátási formák megszüntetése érdekében rögzítjük, hogy:
1. A területen működő ügyelet feladata a sürgős ellátás igényével orvoshoz fordulók ellátása.
2. Ügyeleti időszakban a gyermekek ellátását elsősorban az alapellátásban (nem pedig fekvőbeteg osztályon) kell biztosítani.
3. A gyermekalapellátási ügyeletet lehetőség szerint alapellátásban dolgozó gyermekorvosoknak kell ellátniuk.
4. Az ügyeleti központot gyermekkórház, megyei gyermekosztály közvetlen közelében, vagy a kialakítandó egészségügyi központokban kell létrehozni.
5. Ahol a központi gyermekügyelet megszervezésére jelenleg nincs mód, ott a kialakítandó kistérségi központokban kell gyermekorvosi ügyeletet biztosítani.
6. A telefonhívásokat kérdező protokollokkal, hangrögzítéssel felszerelt diszpécserközpontban, gyermekegészségügyi alapellátásban nagy tapasztalattal rendelkező, jól képzett kollégának kell kezelnie. A telefonközpont működhet az OMSZ, vagy az ügyeleti központ keretében.
7. A gyermekgyógyászat szakmai szempontjai alapján a házi gyermekorvosok és háziorvos „keresztügyeletét” lehetőség szerint meg kell szüntetni. (Tehát, hogy gyermeket gyermekellátásban alacsony képzettséggel és készséggel rendelkező háziorvos, felnőttet felnőttek ellátására képzetlen, abban kevés készséggel bíró gyermekorvos lásson el ügyeleti időszakban).
8. Az indokolatlan házhoz hívásokat, lakáson történő ellátást minimalizálni kell.
9. A sürgősségi ellátást igénylő betegeket az ügyelet az OMSZ igénybevételével kórházba küldi.
10. Az ügyeletet ellátó orvosok oxyologiai képzettségét, készségét rendszeres továbbképzéssel és szituációs gyakorlattal kell növelni és szinten tartani.
11. Célszerű a jelenlegi „kisosztályok” átalakítása ügyeleti központtá. Az ügyeleti központokat alkalmassá kell tenni az egyszerű (fekvőbeteg, vagy egyéb szakellátást nem igénylő) esetek ellátására.
Budapest, 2007. június 13.
