Mit mutatnak a nemzetközi és helyi adatok?
A litván Kauno Klinikos kórházban végzett kutatás összhangban van a nemzetközi tapasztalatokkal: az antibiotikumok és vizsgálatok túlzott használata gyakori, még olyan esetekben is, amikor nincs rá szükség.
Középfülgyulladás (AOM)
- Ha a CRP 30 mg/l fölött volt, tízszer gyakrabban írtak fel antibiotikumot – még akkor is, ha a vizsgálat valójában nem indokolt ilyen esetben.
- A gyermekek 8%-a (25 a 299-ből) antibiotikumot kapott úgy, hogy nem voltak egyértelmű tüneteik.
- Sok orvos nem használ megfelelő diagnosztikai eszközöket (pl. otoszkóp), ami bizonytalansághoz és túlkezeléshez vezet.
Felső légúti fertőzések (URTI)
- Egyszerű, vírusos megfázás esetén is gyakran végeznek felesleges vizsgálatokat, és írnak fel antibiotikumot, főként a szülők megnyugtatására.
- Ismételt vizitek esetén 67%-kal nő az antibiotikum-felírás esélye, még romlás nélkül is.
- A gyerekek 20%-ánál vizeletvizsgálatot végeztek pusztán torokfájás vagy nátha miatt – feleslegesen.
- Az irányelvek követése jelentősen csökkenti az ilyen beavatkozásokat és a gyógyszerhasználatot.
Alsó légúti fertőzések és bronchiolitis
- A mellkasröntgent sokszor indokolatlanul kérik, függetlenül a tünetek súlyosságától.
- A szalbutamol és szteroidok használata elterjedt, pedig tudományosan bizonyítottan kevés hasznuk van bronchiolitisben.
- A kezelési szokások országonként és orvosonként is nagyon eltérnek – szükség lenne egységesebb irányelvekre.
A kommunikáció szerepe
A sürgősségi ellátásban a szülők nemcsak kezelést, hanem biztonságérzetet is keresnek. Ha antibiotikum vagy röntgen nélkül mennek haza, úgy érezhetik, hogy „nem történt semmi”. Ezért kulcsfontosságú az empatikus, világos kommunikáció: ha az orvos elmagyarázza, miért nincs szükség beavatkozásra, az megnyugtatóbb lehet, mint maga a recept.
A „kevesebb is lehet jobb” elv akkor válik valósággá, ha a szülők értik, miért nem minden láz igényel antibiotikumot, és miért nem mindig a több vizsgálat jelenti a jobb ellátást.
A felesleges beavatkozások visszavonása
Az orvostudományban nehezebb elhagyni egy régi gyakorlatot, mint bevezetni egy újat. A hatástalan beavatkozások csökkentéséhez:
- Oktatásra van szükség, hogy az orvosok bízzanak a bizonyítékokban.
- Intézményi támogatásra, hogy a döntéseiket irányelvek segítsék.
- Visszajelzésekre és adatelemzésre, hogy lássák a gyakorlat eredményét.
- Kulturális változásra, hogy természetes legyen: nem a „több”, hanem a megfelelő ellátás a cél.
Fő üzenetek
- A túldiagnosztizálás és az antibiotikum-túlhasználat továbbra is gyakori probléma.
- Az irányelvek betartása csökkenti a felesleges vizsgálatokat, kezeléseket és költségeket.
- A bizalom és kommunikáció kulcsfontosságú a megfelelő ellátásban.
- A bizonyítottan hatástalan gyakorlatok megszüntetése nem ellátásmegvonás, hanem minőségjavítás.
- A Choosing Wisely program keretet ad az okosabb, biztonságosabb, fenntarthatóbb gyermekgyógyászati ellátásnak.
Összegzés
Az okos ellátás nem arról szól, hogy kevesebbet adunk, hanem arról, hogy csak azt adjuk, amire valóban szükség van.
A cél: a tudomány és az empátia egyensúlya – hogy minden vizsgálatnak és gyógyszernek valódi értelme legyen.
Ez nemcsak a gyerekek egészségét védi, hanem az orvosok idejét, a szülők bizalmát és az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát is.
FORRÁS: https://www.linkedin.com/pulse/smarter-care-rare-choosing-wisely-respiratory-ped-lina-sms2f/
